A szerdia Magyar Közlönyben jött ki, hogy a terveknek megfelelően módosítják a lakástakarékpénztárakról szóló törvényt annak érdekében, hogy a jövőben itt is elérhetőek legyenek a lakossági állampapírok.
7637 milliárd forintot tett ki a lakossági állampapírok teljes állománya az első negyedév végére, ami 4,3 milliárd forinttal kevesebb, mint tavaly év végén. A tavalyi első negyedévhez képest viszont 300 milliárd forinttal nagyobb volt a magánszemély vásárlások értéke - derül ki az ÁKK közleményéből.
Ha valaki júniusban 1 milliót befektet a tegnap megismert Nemzeti Kötvénybe, akkor 5 év múlva 273 ezer forinttal lesz gazdagabb. Ezt viszonylag egyszerű kiszámolni, ugyanakkor ez nem minden, amit az új lakossági állampapír nyújt: rövidebb lejáratokon egyértelműen veri társait, és szinte bármikor megéri majd visszaváltani. Az inflációkövető papírok hozamát azonban csak addig múlja felül, amíg nem emelkedik (tartósan) az infláció bizonyos szintek fölé. Összehasonlítottuk az új állampapírt meglévő és megmaradó társaival.
Egy sor lakossági állampapír, köztük a bónusz, a kétéves és a féléves papír is megszűnik. Egy háttérbeszélgetésen ismertették az új, helyükbe lépő Nemzeti Kötvény részleteit és azt, mikor indulhat el a nyugdíjkötvény. Az új papír 5 éves futamidejű lesz, sávosan kamatozik majd és már menet közben is kedvezményesen vissza lehet váltani. A cél, hogy ennek segítségével 2023-ra duplázzák a lakossági állampapírok állományát.
Elismerte Varga Mihály a korábbi értesülést, június 1-től valóban jön az új lakossági állampapír, olyan kamatozással, amilyet korábban még nem láttunk.
Értesülések szerint a június 1-től az új lakossági állampapír-kibocsátásokra érvényes kamatadómenetességre azért lehetett szükség, mert ezzel akart megágyazni a kormány egy új lakossági állampapírnak, amely a Nemzeti Kötvény nevet viselheti. A Privátbankar.hu úgy tudja, az ÁKK szűkítheti a lakossági állampapírok körét, ami miatt még az is felmerült, hogy mégsem indul el a nyugdíjkötvény.
A lakossági állampapírok az utóbbi 3 évben jelentősen megnehezítették a megtakarítási és befektetői piaci szereplők életét, és ebben a jövőre nézve sem várható érdemi változás - derült ki a Portfolio Investment, Wealth and Savings (IWS) konferenciájának közönségválaszaiból. A résztvevők szerint a jóléti alapok konstrukciója, amennyiben megvalósul, az ügyfelek számára több pozitívumot is tartogat, a szolgáltatóknak viszont annál kevesebbet.
Komoly versenyt támasztanak a lakossági állampapírok a befektetési alapokkal szemben, egyes piaci szereplők szerint nem is feltétlenül éri meg versenyezni, inkább azon kell gondolkodni, hogy milyen érdemi alternatívát lehet kínálni az ügyfeleknek. A Portfolio Investment, Wealth and Savings (IWS) konferenciáján az alapkezelői vezérigazgatók elárulták, ők mely konstrukciókban látják a jövő befektetési alapjait.
Több mint 200 milliárd forinttal csökkent februárban a lakossági állampapírok állománya, ekkora visszaesésre évek óta nem volt példa - derül ki a csütörtökön közzétett részletes államháztartási adatokból. Kis utánajárás után az a kép rajzolódik ki, hogy most járnak le azok az állampapírok, melyek az elmúlt években a bankok kezébe kerültek, és a szigorítás miatt már nem tudják megújítani őket. Emellett persze a lakosság étvágya sem akkora, mint korábban, ezért lehet most feltűnő a nagy egyszeri állományok eltűnése.
Idén még nem, de jövőre már lehet számítani egy technikai recesszióra a világban - hangzott el a Portfolio mai Investment, Wealth and Savings (IWS) konferenciáján. A befektetési szakemberek szerint a piacot a monetáris politika mellett a geopolitikai kockázatok és az európai politikai csatározások határozzák meg, az igazán jó hozamok a következő években a feltörekvő piacokon lehetnek.
Egy új, kedvezményes kisbefektetői számlacsomagon gondolkodik az ÁKK, amellyel havonta rendszeres összegű megtakarításokat igyekezne becsatornázni elsősorban a lakossági állampapírok piacára - mondta Barcza György a Portfolio mai Investment, Wealth and Savings (IWS) konferenciáján. A készülő nyugdíjkötvény kamata infláció + 1,7-3% között lehet majd, havi 10-40 ezer forintot lehetne befektetni. Az ÁKK vezére kitért arra is, hogy a lakáspiaci boom lassulásakor hatalmas pénzvagyon keres majd helyet magának, ez akár 1000 milliárd forintnyi vagyont is jelenthet, és ez lehet az állampapírok aranykora.
Öt év alatt ötezer milliárd forinttal növelné a kormány a lakossági állampapír állományt, ha ez sikerül, akkor lényegében lenullázzák a devizaadósságot - mondta Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium államtitkára a Világgazdaságnak. A kamatadó-mentességet és az LTP-ügynököket is ennek érdekében vetik be, utóbbiaknál a jutalékrendszer még kialakítás alatt van. Nincs kizárva, hogy a lakástakarék-pénztárak saját jogon is értékesíthetnek majd lakossági állampapírokat.
Ha a jelenlegi formájában valósul meg az MNB elképzelése a forgalmazóknak fizetett jutalékok kapcsán, akkor egyenlőtlenebbé válik az alapkezelői piac, ennek kárát pedig a független szolgáltatók szenvedik majd el. És ha már szélsőséges javaslatok, akkor miért nem szüntetjük meg teljesen a forgalmazóknak fizetett díjakat? - veti fel a Portfolio-nak adott interjúban Kadocsa Péter, az Aegon Alapkezelő vezérigazgatója, aki szerint így egy teljesen tiszta, transzparens rendszer jönne létre. A szakember úgy véli, a jóléti alapok felállítása érdemi löketet is adhat a pénztári szektornak, ha követjük a lengyel modellt, 4-5 millió magyar is gyűjthet a jövőben nyugdíjra.
A Pénzügyminisztérium számításai szerint, ha az Országgyűlés elfogadja a tegnap benyújtott törvényjavaslatot, akkor 27 milliárd forinttal több maradhat a magyarok zsebében. Csak a lakossági állampapírok esetén eltörlendő kamatadó 13-17 milliárdot spórolna a befektetőknek.
A tegnap benyújtott törvényjavaslat szerint a június 1. után kibocsátott lakossági állampapírok esetében eltörölnék a kamatadót. Számításaink szerint egymillió forint befektetéssel és az egyes konstrukciók saját futamidejével számolva több tízezer forintot nyerhetünk így pluszban.
Nyugdíjpénztárak összevonása, ingatlanalapok visszaváltásának szigorítása, a forgalmazói jutalékok átalakítása, a pénzpiaci alapok nagy részének átalakulása, MiFID 2-nek való megfelelés - egy sor szabályozói változás érte az utóbbi egy-két évben a hazai befektetési alapokat, és napról napra jönnek ki az újabb, az alapkezelők életét megnehezítő javaslatok. Mindez nemcsak az alapkezelők profitját, de működését is megnehezíti, kérdés, hogyan tudnak ezzel megbirkózni a több mint 6000 milliárd forintnyi befektetést kezelő szolgáltatók. A Portfolio március 21-ei Investment, Wealth and Savings (IWS) konferenciáján kiemelten, több szekcióban is foglalkozunk ezzel.
A háztartások állampapír-állománya 2012 óta közel 5 ezer milliárd forinttal, az induló érték nyolcszorosára növekedett. A megnövekedett állomány kétharmadát bankon keresztül vásárolta meg a lakosság, a kincstári és postai értékesítési csatornák csak kisebb részt tudtak kihasítani a növekedésből. A további bővülést érdemben támogatná - a lakosság és az állam számára egyaránt - az értékesítési csatornák célzott fejlesztése. A kincstári értékesítés esetén a hálózat bővítésére, míg a lakosság nagyobb mértékű elérhetőségét biztosító postai értékesítés esetén a megvásárolható állampapírok körének szélesítésére lenne szükség.
A magyar államadósság száz százalékának magyar kézben kell lennie, ez a következő hat évben elérhető - jelentette ki szerdán Matolcsy György, az MNB elnöke. Azt eddig is tudtuk, hogy a kormány kiemelt célja a devizaadósság leépítése és a lakossági finanszírozás erősítése. De hogyan lehet nagyjából 10 ezer milliárd forintnyi adósságot átrendezni? És utána kitiltják a külföldieket a magyar kötvénypiacról? Ha ez megtörténik, akkor gyökeres változást jelentene a magyar adósság szempontjából.
Alig 28 milliárd forinttal emelkedett januárban a lakossági állampapírok állománya, ami eltörpül az egész évre tervezett 800 milliárdos bővülés mellett - derül ki a csütörtökön megjelent részletes államháztartási tájékoztatóból. Ennek fényében talán nem véletlen az ÁKK szerdai bejelentése arról, hogy több lakossági termék kamatát is megemeli, a jelek szerint erre is szükség lehet, hogy felpörögjön az értékesítés.
Az elmúlt évek során a lakosság állampapír-vásárlásai érdemben mérsékelték az állam és így a magyar gazdaság sérülékenységét. Ugyanakkor a kedvező megtakarítási folyamatok ellenére a lakosság állampapír-kereslete elmarad a korábban jellemzőtől. Míg a háztartások 2015-16-ban új megtakarításaik több mint felét állampapírba fektették, ez az arány az elmúlt években folyamatosan csökkent. A lakossági állampapírpiaci stratégia 2012-es bevezetése óta a háztartások állampapír-állományának növelése egyértelmű gazdaságpolitikai prioritássá vált. Az idei év elején újabb cél került kitűzésre, miszerint a lakossági állampapír-állományt öt éven belül meg kell duplázni. Amennyiben ez sikerül, azzal újabb nagy lépést tesz az állam az önfinanszírozás megvalósítása felé. A jelenlegi kedvező finanszírozási és megtakarítási környezet egyértelműen támogatja ennek a célnak az elérését. Ehhez ugyanakkor elengedhetetlen a lakossági állampapír-stratégia újragondolása, aminek folyamatát a jegybank szakértői a jelen elemzéssel induló cikksorozattal szeretnék támogatni.